DROGOK HATÁSA A VÁRANDÓSSÁGRA

Mészáros Piroska
Drogok hatása a várandós időszakban és szoptatás alatt

(Eredeti megjelenés: Mészáros Piroska, Oberth József, Sógorka Ildikó. Zsebkönyv - várandósság, szülés, szoptatás és droghasználat kapcsolatáról. Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány - Józan Babák Klub. 2008. Támogatta: Szociális és Munkaügyi Minisztérium.)

Tartalom:
1. Pszichoaktív szerek csoportosítása hatásmechanizmusuk alapján
1.1. Depresszánsok
1.2. Stimulánsok
1.3. Hallucinogének, pszichedelikus szerek
2. Pszichoaktív szerek hatása a várandós, illetve a szoptatás körüli időszakban
2.1. Depresszánsok
2.1.1. Gyógyszerek
2.1.1.1. Barbiturátok
2.1.1.2. Benzodiazepinek
2.1.1.3. Nem benzodiazepin típusú benzodiazepinreceptor-agonisták
2.1.1.4.1. Depresszáns gyógyszerek használata a terhesség ideje alatt
2.1.1.4.3. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.1.1.4.4. Depresszáns gyógyszerek használata szoptatás idején
2.1.2. Alkohol
2.1.2.1. Alkoholhasználat a terhesség ideje alatt
2.1.2.2. Alkoholhasználat a szoptatás ideje alatt
2.1.2.3. Alkoholhasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai
2.1.2.4. Magzati alkoholszindróma tünetei
2.1.2.5. Magzati alkoholhatás (FAE), ARND, ARBD
2.1.2.6. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.1.3. Opiátok
2.1.3.1. Opiáthasználat a terhesség ideje alatt
2.1.3.2. Opiáthasználat a szoptatás ideje alatt
2.1.3.3. A születés előtt opiáthasználatnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
2.1.3.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.2. Stimulánsok
2.2.1. Nikotin
2.2.1.1. Dohányzás a terhesség ideje alatt
2.2.1.2. Dohányzás a szoptatás ideje alatt
2.2.1.3. Dohányzásnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
2.2.1.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.2.2. Kokain
2.2.2.1. Kokainhasználat a terhesség ideje alatt
2.2.2.2. Kokainhasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai
2.2.2.3. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.2.3. Ecstasy, metamfetamin (ice) és egyéb amfetaminok (speed)
2.2.3.1. Ecstasy, metamfetamin (ice) és egyéb amfetaminok (speed) használata a
terhesség alatt
2.2.3.2. Ecstasy, metamfetamin és egyéb amfetaminok használata szoptatás ideje alatt
2.2.3.3. Ecstasy, metamfetamin és egyéb amfetaminok használatának kitett csecsemők
rövid- és hosszútávú kilátásai
2.3. Hallucinogének
2.3.1. Marihuána
2.3.1.1. Marihuána-használat a terhesség ideje alatt
2.3.1.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.3.1.3. Marihuána használat a szoptatás ideje alatt
2.3.1.4. Marihuána-használatnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
2.3.2. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin és egyéb hallucinogének
2.3.2.1. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin és egyéb hallucinogének használata
a terhesség idején
2.3.2.2. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin és egyéb hallucinogének használata szoptatás idején
2.3.2.3. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.3.3. Inhalánsok (festékek, ragasztószerek, higítók, lakkok, csavarlazító, propán-bután
gáz - öngyújtó töltéshez használt- sprayek)
2.3.3.1. Inhalánshasználat a terhesség ideje alatt
2.3.3.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
2.3.3.3. Inhalánshasználat a szoptatás idején
2.3.3.4. Inhalánshasználatnak kitett csecsemők rövid-és hosszútávú kilátásai
Felhasznált és ajánlott irodalom

1. Pszichoaktív szerek csoportosítása hatásmechanizmusuk alapján

1.1. Depresszánsok
Ebbe a csoportba pszichoaktív hatású gyógyszerek, nyugtatók, altatók, szorongásoldók tartoznak, illetve a hatás- és kereszttolerancia miatt ide soroljuk az alkoholt is. Gyakori az alkohol és gyógyszerek együttes használata. Hatásmechanizmusuk alapján, a központi idegrendszerre kifejtett nyugtató hatás miatt, ugyancsak a depresszánsok közé tartoznak az opiátok (ópium, morfium, heroin, kodein, metadon) is.
A depresszánsok a szorongásoldáson, nyugtatóhatáson, esetenként altatóhatáson túlmenően eufóriát okozó szerek. Csökkentik a szorongást, a testi és lelki fájdalmat, a kényelmetlen, fokozott aktivitást, elmúlik a szégyen és a megalázottság érzése, megszűnik az érzelmi elidegenedettség, oldódik a magány és a bűntudat érzése.

1.2. Stimulánsok
A központi idegrendszer stimulánsai közé sorolhatók a kokain, az amfetaminszármazékok, ecstasy (MDMA, mint hallucinogén hatással is bíró vegyületet, így egyes besorolások a hallucinogénekközt említik), és néhány rokon vegyület (MDA, MDEA, MBDB), valamint a nikotin és a koffein. Ezen szerek fokozzák a pszichés aktivitást, növelik az erő és energetizáltság érzését. Kokain- és amfetaminhasználók gyakran alkalmaznak valamilyen más szert a hatás moderálására, a kellemetlen tünetek (szorongás, paranoiditás) kivédésére, így heroint, alkoholt, marihuánát, depresszáns gyógyszereket.

1.3. Hallucinogének, pszichedelikus szerek
A hallucinogén, vagy pszichedelikus szerek közé tartozik az LSD, a meszkalin, a pszilocibin, a DMT (dimetil-triptamin), DOM (dimetoxi-metilfetamin), a PCP (phenciklidin), valamint a szerves oldószerek és a cannabis származékok (marihuána, hasis, hasis-olaj: ezek hatóanyaga a THC, tetrahidro-cannabinol; a cannabist gyakran külön csoportban említik). E szerek legfőbb jellegzetessége a megváltozott gondolkodás, érzések, észlelés, melyek a szokásos módon nem tapasztalhatók (kivéve álmokban, vallásos révületben).

2. Pszichoaktív szerek hatása a várandós, illetve a szoptatás körüli időszakban
Az alábbiakban áttekintést szeretnénk adni a pszichoaktív szerekről és hatásaikról a várandós, illetve a szoptatás körüli időszakban. Ahol az adott szer hatásainak kitett gyermekek hosszútávú kilátásaira vonatkozó kutatási eredményeket találtunk, arról is számot adunk.

2.1. Depresszánsok

2.1.1. Gyógyszerek

2.1.1.1. Barbiturátok
A legrégebben használatban lévő altató vagy nyugtató hatású készítmények, altatók, például az Etoval, a Dorlotyn, a Novopan, a Hypnoval, a Sevenal, és a barbiturátokkal rokonságot mutató szer, a Noxyron és a Tardyl, hatás szempontjából a nem barbiturát Andaxin tartozik ide. A barbiturátok terápiás adagja és mérgezést okozó dózisa között kis különbség van, könnyen alakul ki a hozzászokás, majd a visszaélésszerű használat (abúzus), amit függőség követhet.

2.1.1.2. Benzodiazepinek
Valamivel biztonságosabb szerek, a barbiturátokhoz képest lassabban alakul ki a hozzászokás, illetve a függőség. Altatóként használatos az Eunochtin, a Rohypnol, a Signopam, a Dormicum, szorongásoldóként például az Elenium, a Libium, a Seduxen, a Rudotel, a Xanax, a Rivotril.

2.1.1.3. Nem benzodiazepin típusú benzodiazepinreceptor-agonisták
Újabb, jó hatású altatók, például az Imovane, a Stilnox.

2.1.1.4.1. Depresszáns gyógyszerek használata a terhesség ideje alatt
Általánosságban az alacsony dózishasználat jellemző, de előfordulnak igen magas dózist használó várandósok is.
A magas dózishasználat következtében:
· a fejlődési rendellenességek száma megemelkedik, különösen a nyúlajak-farkastorok
kialakulása miatt;
· csökken a születési súly, az agy hiányosan fejlődhet;
· megvonás jelentkezhet az újszülöttön, tipikusan ingerlékenységgel, valamint az étkezésnél és
a válaszreagálásoknál tapasztalható lassúsággal, tompasággal;
· az újszülöttet szegényes szopás, gyenge sírás, csökkent izomtónus jellemez.

2.1.1.4.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
Ingerlékenység, súlyos fokú remegés, erős sírás, hasmenés, nyugtalanság, hányás, nyugtalan alvás, légzési nehézségek.

2.1.1.4.3. Depresszáns gyógyszerek használata szoptatás idején
Az anyatejjel való biztonságos táplálás feltétele az alacsony, orvosi felügyelet melletti adagolás. Számít a gyógyszer típusa, egyéb drogokkal, gyógyszerekkel való kombinációja és kölcsönhatása, mennyisége. Amennyiben a kismama szoptatni szeretné csecsemőjét, mindenképpen konzultáljon orvosával,
hogy szükséges-e rövidebb hatóidejű gyógyszerre váltani, ami az anyatejben kisebb koncentrációt eredményez. A csecsemő étkezését, súlygyarapodását, kedélyállapotát (például nem túlzottan álmos-e) folyamatosan figyelni kell.

2.1.2. Alkohol
Az alkohol hatása hasonló más depresszánsokéhoz, a depresszáns hatást azonban egy izgalmi fázis előzi meg, melyben a fogyasztó könnyebben teremt kapcsolatokat, megszűnnek a gátlások, ezzel párhuzamosan növekszik a hatalom és a kontroll érzése. Ezt az izgalmi fázis követi később a depresszánsokra jellemző hatásmechanizmus. Az italfajták - abszolút alkoholra átszámított összfogyasztási értékei szerint - nemzetközi összehasonlításban hazánk a legnagyobb fogyasztási csoportba tartozik. Az alkohol 80%-ban mutat összefüggést az öngyilkossággal, 40%-ban közúti balesetekkel, a válások egyharmadánál, valamint az összes kórházi felvétel 20-30%-ánál szerepel alkoholos befolyás.

2.1.2.1. Alkoholhasználat a terhesség ideje alatt
Az alkohol egyértelműen összefüggésben van a teratogenezissel, a szervek, a gerinc- és/vagy a végtagok kisebb-nagyobb mértékű fejlődési rendellenességével. Korai terhességben mind a mérsékelt, mind a nagyobb mértékű alkoholfogyasztás akadályozhatja a magzat növekedését, fejlődését. A terhesség alatt társaságban, ritkán, kis mennyiségű alkoholt fogyasztók utódaiban vélhetően nem jön létre magzati ártalom, viszont rendszeres kismennyiségű alkohol fogyasztása alkoholos magzati károsodást, növekedési visszamaradást eredményezhet.
Fogamzás előtti időszakban rendszeresen fogyasztott nagy mennyiségű alkohol az anyai szervezetben okozhat olyan károsodást, ami a magzati fejlődésre kedvezőtlenül hat, de ha az anya a terhesség ideje alatt nem iszik, fejlődési rendellenesség, vagy más súlyos kórkép nem alakul ki.

2.1.2.2. Alkoholhasználat a szoptatás ideje alatt
Az alkalmankénti egy pohár bor fogyasztása nem káros a szoptatott babára nézve, ha az ital elfogyasztása és a szoptatás között eltelik 4-5 óra. Az ital elfogyasztása után azonban 1-2 órával a legmagasabb a véralkoholszint, 3 pohár bor esetén már kb. 12 órára van szükség ahhoz, hogy teljesen kiürüljön a szervezetből. Az elfogyasztott mennyiséggel arányosan nő a kiürülési idő. Az alkohol gyakorlatilag akadálytalanul jut át az anyatejbe és ugyanannyi idő alatt ürül ki, mint a vérből. Az alkoholfogyasztás közvetlenül befolyásolja az anyatej-elválasztást. Egy kutatási eredmény szerint a szoptatás megindulásáért felelős oxitocin mennyisége 2 pohár bor elfogyasztása után 78 százalékkal csökkent, a prolaktiné viszont akár 336 százalékkal is emelkedett. Mivel a prolaktin
serkenti a tejtermelést, a nők mellfeszülést tapasztaltak, azonban az oxitocin-szint csökkenése miatt maga a szoptatás nehezebbé vált. Az „alkoholos napokon” mindegyik anya lassabban jutott el az első csepp tej kipréseléséig. Ezért a rendszeres ivást mindenképpen kerülendőnek tartják
szoptató nők esetében.

2.1.2.3. Alkoholhasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai
A magzati alkoholszindróma az anyai alkoholfogyasztás következtében létrejövő rendellenességek együttesének összefoglaló neve. A kórkép súlyossága szerint magzati alkoholhatásról (FAE), magzati alkoholszindrómáról (FAS) illetve egyéb, az alkohollal összefüggő mentális zavarokról lehet beszélni.
Súlyos alkoholfüggők újszülöttjeinél 32%-ban mutathatók ki veleszületett rendellenességek, szemben az absztinensek 9%-ával, és a közepes ivók 14%-ával. Az alkoholizáló nők között magas a spontán abortuszok száma is.

2.1.2.4. Magzati alkoholszindróma tünetei:
· magzati korban kezdődő és születés után folyamatosan fennálló növekedési elmaradás a testhosszban, testsúlyban és fejkörfogatban;
· arcrendellenességek: rövid szemrés, belső szemzugot fedő bőrredő, vékony felsőajak, gótikus szájpad, gyengén fejlett arccsont, a fülek mélyen ülnek, a fülporc szegényesen formált, alacsony homlok;
· gyakori a homlok és szemöldöktáji erős szőrnövekedés;
· szemizombénulás;
· szívhibák, elsősorban a szív pitvari, néha kamrai sövényének veleszületett hibája;
· kisízületi - és végtag-rendellenességek, beleértve a mozgáskorlátozottságot és a tenyérredő rajzolatának megváltozását;
· lassú fejlődés és szellemi elmaradás, amely a határesettől és súlyos formáig változik.

2.1.2.5. Magzati alkoholhatás (FAE), ARND, ARBD
Kutatási adatok szerint a magzati alkoholhatással (FAE) születettek száma háromszorosa a magzati alkoholszindrómával (FAS) születettekének. A FAE elnevezést korábban azon újszülöttek esetében használták, akiknél a FAS klinikai jelei közül nem volt mindegyik kimutatható, de fejlődési hiányosságokat, viselkedési, beszédkészségi problémákat mutattak, vagy az összes FAS-tünet megfigyelhető volt, de enyhébb formában. Ez az egyértelmű meghatározásban problémát jelentett, ezért bevezették az alkohollal kapcsolatos idegrendszeri rendellenesség (ARND) és az alkohollal kapcsolatos születési rendellenesség (ARBD) kifejezéseket.
Az ARND a várandós időszakban fogyasztott alkohol hatására a gyermekekben kialakult funkcionális, illetve szellemi károsodásokat, így a viselkedési és kognitív rendellenességeket írja le, ide tartoznak a tanulási, számolási nehézségek, gyenge impulzuskontroll, memória- és figyelemzavarok, elégtelen helyzetmegítélési képesség. A terhesség bármely időszakában rendszeresen fogyasztott alkohol az ARND, súlyosabb esetben FAS kialakulásához vezethet.
Az ARBD a szervrendszer és különböző csontfejlődési rendellenességek leírására szolgál, mint például szívrendellenességek, vese, csontfejlődés, hallási rendszer hiányosságai. Az ARBD kialakulásában a terhesség első trimeszterében rendszeresen fogyasztott alkohol játszik szerepet.

2.1.2.6. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
Azokban az újszülöttekben, akik közvetlenül a szülés előtt is alkoholhatásnak voltak kitéve, születésük után alkoholmegvonási tünetek alakulhatnak ki. Sírás, ingerlékenység, gyenge szopás, remegés, alvásszegénység, fokozott izzadás, emelkedett légzésszám. A tünetek akár 18 hónapos korig fennállhatnak.

2.1.3. Opiátok

2.1.3.1. Opiáthasználat a terhesség ideje alatt
Az opiátfüggő nők nehezen ismerik fel terhességüket, s a terhesség korai jeleit (fáradtság, hányinger, fejfájás, görcsök) elvonási tünetként értékelhetik, ezért emelhetik drogadagjukat. Ez közvetlen veszélyt jelent a magzat számára: az adag növelése halálos mérgezéséhez vezethet. Mivel a függő opiáthasználó embereknél alkalmazott helyettesítő gyógyszeres (metadon-) kezelés alatt rendeződhetnek az endokrin funkciók, a kezelés alatt álló nőket tájékoztatni kell a
teherbeesés lehetőségéről. Az anyai illegális opiáthasználat mind az anyára, mind a fejlődő magzatra közvetlen életveszélyt jelent. A legveszélyesebb az intravénás alkalmazás, ahol nem csak a szer okozta hatásokkal kell számolni, hanem az intravénás beadás módja miatti egyéb szövődményekkel is. Fontos tudni, hogy a szer megszerzése illegális, és a beszerzéshez olykor használt „fizetőeszköz” is magas rizikójú a szexuálisan átvihető betegségek miatt. Míg a heroin szippantható, elszívható, a használók többsége izomba vagy vénába injektálja az anyagot. Azok a várandós nők, akik közös tűt használnak, például Hepatitis-, vagy HIV-fertőzésnek tehetik ki magukat, és a magzatukat.
A terhesség során heroint fogyasztó nők növelik a komoly terhességi komplikációk esélyét, amilyen például az elégtelen magzati súlygyarapodás, a korai magzatburokrepedés, a koraszülés, vagy a halvaszületés. A koraszülés általánosabb az injekciós droghasználóknál, mint az egyéb módon használóknál, ami valószínűleg az intoxikációs és megvonási állapotok viszonylag gyorsabb váltakozása miatt alakul ki. Nem teljesen tisztázott még, hogy ezek a jelenségek a heroinhasználat közvetlen következményeként, vagy a heroint gyakran használó nők rossz egészségi állapota miatt, esetleg a heroin felütésekor hozzáadott egyéb anyagok következtében fordulnak elő.
Az opiátfogyasztás következtében:
· a méhen belüli magzati elhalás rizikója emelkedik;
· a méhen belüli fejlődési retardáció rizikója emelkedik;
· emelkedik az egyéb nőgyógyászati komplikációk rizikója: praeeclampsia (terhességi toxémia, leggyakrabban a terhesség 20. hete körül fellépő magas vérnyomás és fehérjevizelés), méhlepény-elégtelenség, a magzat szenvedése, méhen belüli elhalás;
· a magzat fizikai függőségének, és a Megvonási Tünetegyüttes Újszülöttkorban (MTÚ) kialakulása;
· az opiátmegvonás vagy a méregtelenítés a terhesség alatt vetéléshez, vagy koraszüléshez vezethet. A legnagyobb veszélyt a terhesség első és harmadik harmada jelenti.

2.1.3.2. Opiáthasználat a szoptatás ideje alatt
Az opiátok hatóanyagai kismértékben kiválasztódnak az anyatejben, a babánál hányást, remegést, étvágytalanságot okozhatnak.

2.1.3.3. A születés előtt opiáthasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai
A heroinhasználók gyermekei közül minden második alacsony születési súllyal jön világra. Nincs meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy az opiáthasználat fejlődési rendellenességhez vezetne. Az újszülötteknél gyakoribb a vér normálisnál nagyobb mértékű epefesték tartalma.

2.1.3.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
A heroinisták újszülöttjeiben 42-68%-ban, a metadont fogyasztóknál 68-85 %-ban fordul elő a megvonási tünetegyüttes: láz, remegés, tüsszentés, ingerlékenység, hasmenés, folytonos sírás, esetenként rohamok. A metadonfüggő anyák újszülöttjeinél általában a 2-7. nap között jelentkezik, de
akár 3 hét is eltelhet a tünetek megjelenéséig. Az enyhébb elvonási kép akár 4-6 hónapig fenn állhat. A metadonfüggő anyák újszülöttjeinél 7,8 %-ban, a heroinfüggőknél 1,2 %-ban fordul elő görcsállapot. A heroint használó várandós nő ne próbálkozzon a fogyasztás hirtelen abbahagyásával, mivel
ezzel növelheti a magzat hirtelen halálának esélyét! Sürgősen konzultáljon egészségügyi szolgáltatóval, drogambulanciával az esetleges metadon kezelésről!

2.2. Stimulánsok

2.2.1. Nikotin
A nikotin fokozza az élénkséget, növeli a figyelmet, a koncentráló képességet, az információfeldolgozás sebességét. Az élénkséget nyugodt állapot követi. Ezt a cigarettaszívás viselkedéssorozatához, rítusához köthetjük. Az előző cigaretta elszívását követő 30-120 percben már kezdenek hiánytünetek kialakulni, ami feszültségérzéssel, izgatottsággal jár, amit az újabb cigaretta elszívása csökkent. Ezt élheti meg a dohányos „megnyugtató” hatásként. A nikotin és az alkohol - csakúgy, mint a normál népesség esetében - a várandósok körében leggyakrabban elterjedt pszichoaktív szerek. Magyarországon a terhes nők legalább 20%-a dohányzik.
A dohányfüst majd 4000 összetevőjéből a nikotin, a cyanid és a szénmonoxid jelenti a legnagyobb veszélyt a magzati fejlődésre. Az időben abbahagyott dohányzással kiküszöbölhetők a károsító hatások, nagyobb lesz az újszülött súlya, a koraszülés esélye csökken. A terhesség bekövetkezte utáni, sőt a terhesség harmadik harmadában abbahagyott dohányzás is jelentősen javíthat a helyzeten. A passzív dohányzás is veszélyes lehet, dohányzó családtag esetén a nemdohányzó terhes nő hajában, illetve az újszülött által ürített meconiumban is kimutatható a nikotin lebomlási terméke, a kotinin.

2.2.1.1. Dohányzás a terhesség ideje alatt
Számos kutatás fényt derített már a dohányzás és a csecsemőkori hirtelen halál közti közvetlen összefüggésre. Egy 2007. évi amerikai kutatás mind a szülés előtti, mind a szülés utáni dohányzás hatásának még pontosabb felmérésére irányult. A kutatók rámutattak arra, hogy a csecsemőjüket bölcsőhalál következtében elveszített anyák csaknem 90 százaléka dohányzott a terhesség ideje alatt. A kutatási eredmények szerint az újszülött számára minden dohányfüstben eltöltött órával egyre növekszik a bölcsőhalál veszedelme. Ha egyetlen nő sem dohányozna terhessége alatt, a bölcsőhalál mintegy hatvan százaléka megelőzhető lenne. A cigaretták száma egyenes arányban van a magzati növekedés elmaradásával is, vagyis ha egy várandós nő dohányzik, célszerű a lehető legkevesebb cigarettát elszívnia.
A dohányzás következtében:
· a terhesség késői szakaszában növekszik a méhen belüli elhalás valószínűsége;
· a szülés körüli összes halálozás egytizede okolható a dohányzással.
· a spontán abortusz rizikója megnövekszik;
· nő a korai burokrepedés és a koraszülés veszélye;
· átlagban 250 gr-mal kisebb születési súly, kisebb fejkörfogat, és bizonyított, hogy a dohányzás okolható minden második kis súlyú újszülött súlyveszteségéért;
· egyes speciális fejlődési rendellenességek kialakulásában, például ajakelváltozások esetén, valószínűsíthető a nikotin kedvezőtlen befolyása.

2.2.1.2. Dohányzás a szoptatás ideje alatt
A szoptatás időszakára is kihatnak a dohányzás ártalmai. Kevesebb prolaktin (tejelválasztást segítő hormon) termelődik az anya szervezetében, így a dohányzó nőknek kb. 30%-kal kevesebb tejük van, mint a nemdohányzóknak. A dohányzással nikotin és még számtalan más káros anyag
kerül az anyatejbe, ami a kellemetlen ízén kívül számos betegséget is okoz a babáknál. A dohányzás miatt várhatóan kisebb súllyal világra jött csecsemők pedig a gyengébb táplálékkal kevesebb esélyt kapnak, hogy utolérjék fejlettebb társaikat. E riasztó adatok ellenére a felmérések szerint a nők harminc, ezen belül is a várandós nők legalább húsz százaléka dohányzik.

2.2.1.3. Dohányzásnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai:
· az első életévben gyakoribb kórházi felvételek légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatban;
·gyermekkorban valószínűbben jelenhetnek meg légzőszervi betegségek;
· a fizikai és a szellemi fejlődésre is hatással lehet a dohányzás, például egyes kutatások szegényesebb olvasási és beszédkészséget valószínűsítenek;
· az anyai dohányzás erős, független rizikófaktorként szerepel fiúk magatartási zavarainak kialakulásában.

2.2.1.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
Finom remegés, izomfeszülés változása. Nem alakul ki kezelést igénylő tünetcsoport.

2.2.2. Kokain
A kokaint leggyakrabban szippantás útján (esetleg cigarettában szívással) vagy intravénásan használják, illetve szabadbázisú formáját szívják (pipában). Utóbbihoz hasonlóan szívható a kristályos kokain (crack), aminek gőzét is be lehet lélegezni. Fokozza a pszichés aktivitást, az erő, a győzelem, a sebezhetetlenség érzését alakítja ki. Megszabadít a depressziótól, kiábrándultságtól, szomorúságtól, az elveszettség érzésétől. Növekszik az önértékelés, a kommunikáció, a kreativitás, erőteljes fantáziálás jellemző. A szer hatására előálló - mániás állapothoz hasonló - érzések (pörgés) a világ és a személyiség feletti mágikus kontrollt jelentik.
A kokain a legismertebb megerősítő szer: állatkísérletekben az állatok addig adagolták maguknak - elhanyagolva a táplálkozást és a folyadékivást - amíg el nem pusztultak. Az intenzív eufória érzése másodpercek alatt bekövetkezik és néhány perc elteltével csökken. Más hatások elhúzódóbbak, ám intravénás használóknál akár 15 perc elteltével intenzív drogéhség léphet fel.

2.2.2.1. Kokainhasználat a terhesség ideje alatt
A kokain kis molekulatömege és jó víz-/lipidoldékonysága miatt akadály nélkül áthatol a placentán és bekerül a magzat szöveteibe, ahol norkokainná, egy rendkívül mérgező vegyületté alakul, amely napokig a magzatvízben és a magzat fejlődő szervezetében maradhat. Szűkíti a placenta ereinek űrterét, így a szövetek oxigénellátottsága nagymértékben gyengül. Ennek következtében a magzat a szokásosnál lassabban fejlődik, a fejlődésben különböző rendellenességek alakulhatnak ki. Előfordulhatnak drámai idegrendszeri tünetek is, görcs, szélütés, agyérrendszeri összeomlás, idegrendszeri vérzéses szövődmény.
A terhesség korai hónapjai alatt a kokainhasználat növelheti a vetélés kockázatát, később koraszülést indíthat el, vagy a magzat elégtelen fejlődését eredményezheti. Gyakori a meconiumürítés (meconium = a magzati életkorban keletkező sötétzöld-fekete színű béltartalom, mely a megszületés után az első széklettel ürül), a lepényleválás, az anyánál a szülés alatti fájásgyengeség.
Előfordulhat halvaszületés.

2.2.2.2. Kokainhaználat a szoptatás ideje alatt
A kokain kiválasztódik az anyatejben és így a baba szervezetébe is eljut. Bár a hosszútávú hatások ismeretlenek, a kokaint használó és szoptató anyák csecsemőinél hasmenést, hányást, görcsös állapotokat figyeltek meg.

2.2.2.3. Kokainhasználatnak kitett csecsemők rövid és hosszútávú kilátásai
A kokainhasználatnak kitett babák gyakran koraszülöttként, alacsony születési súllyal, kisebb fejkörfogattal jönnek világra.
Rendszeres kokainhasználatnak kitett babák az újszülött időszakban súlyos egészségügyi problémákkal küzdhetnek, például gyakoriak a maradandó károsodások, mentális fejlődési rendellenességek. Előfordulhatnak enyhe viselkedési zavarok, idegesség, ingerlékenység, a gyengéd érintésre vagy hangra is rosszul reagálnak, megriadnak, sírnak, nehezen vígasztalhatók, visszahúzódóak, elutasítóak. A viselkedési zavarok ideiglenesek és az első pár hónap alatt feloldódnak. A kokaint használó nők csecsemőinél is gyakoribb a hirtelen csecsemőhalál, csakúgy, mint a dohányzó, illetve polydroghasználó nők esetében.
A kutatások tükrében mégis elmondható, hogy a legtöbb, születése előtt kokainhasználatnak kitett gyermek normális intelligenciával bír. Finom tanulási és viselkedésbeli problémák előfordulhatnak, később kezdhetnek beszélni, enyhe figyelemzavar alakulhat ki. Biztonságos, otthoni környezet, úgy tűnik, segít csökkenteni ezeket a hatásokat.

2.2.2.4. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
Egyelőre nincs meggyőző adat a megvonási szindróma bizonyítására. A kokainhasználatnak kitett babák azonban idegrendszeri mérgezéses hatás tüneteit mutatják, például átmeneti ingerlékenységet, remegést, melyet csökkent aktivitás, letargia követ.

2.2.3. Ecstasy, metamfetamin (ice) és egyéb amfetaminok (speed)
Az amfetaminszármazékokat korábban elterjedten használták étvágycsökkentőként, a narkolepszia, a gyermekkori hiperaktivitás és a depresszió tüneteinek kezelésére. Később felhasználása kiterjedt a tengeribetegség, alacsony vérnyomás, valamint nagyon sok más betegség kezelésére is. Mára csak a korszerűbb származékokat használják gyógyszerként. Ilyen gyógyszer az Adipex és a Regenon tabletta. Ezen szerek hatása a kokainéhoz hasonló. Az amfetaminok fogyaszthatók szájon át, injekciózva, szippantással, a metamfetamin szívással. Az amfetamin tabletta szinte soha nem tiszta, a legkülönfélébb pszichoaktív hatású, vagy épp hatástalan, de mérgező szennyezőanyagokat tartalmazza, hasonlóan a legtöbb „utcai” készítményhez.
Az ecstasy, a metamfetamin és más amfetaminok használata az utóbbi években drámaian emelkedett. A központi idegrendszerre hatva erős stimuláló, élénkítő hatással vannak, eufóriát okoznak.

2.2.3.1. Ecstasy, metamfetamin (ice) és egyéb amfetaminok (speed) használata a terhesség alatt
Az amfetamin, metamfetamin, ecstasy használatával összefüggő kórképek kezelését taglaló hazai szakmai protokoll a várandós nőket, mint speciális kockázati csoportot említi. Használó várandós nők esetei között preeklampsziát, spontán vetélést, korai méhlepény-leválást figyeltek meg. Előfordulhat a magzat károsodása: agyi infarktusok, alacsony születési súly és a terhességi korhoz képest kisebb fejméret. Az említett állapot és következményei kezelésére nincs speciális eljárás. Ugyanakkor az amfetaminokat (ide értve a metamfetamint és ecstasyt) használók egészségügyi és szociális ellátásával kapcsolatos ismeretek a várandós nők ellátásához is segítséget jelenthetnek.
Alacsony dózisban magzatkárosító hatásuk nem ismert, ez azonban semmiképpen nem jelenti, hogy érdemes volna kísérletezni valamely szer még elfogadható adagjának beállításával. Már csak amiatt sem, mert az utcán forgalomban lévő szerek hatóanyagtartalma változatos és kiszámíthatatlan.
Mind a mai napig kevés számú tanulmány foglalkozik az Ecstasy terhességre vonatkozó hatásaival. Egy kisebb tanulmány a veleszületett szívrendellenességek terén, valamint - kizárólag lány - csecsemőknél - az ún. dongaláb csontfejlődési rendellenesség előfordulásában talált lehetséges
növekedést.
A metamfetaminok terhesség alatti használata szintén megnöveli a koraszüléssel, illetve a méhlepénnyel kapcsolatos komplikációkat. Előfordulhatnak koponyán belüli vérzések, infarktusok, lágyulások.

2.2.3.2. Ecstasy, metamfetamin és egyéb amfetaminok használata szoptatás ideje alatt
Ezek az anyagok az anyatejbe kerülve a csecsemőnél izgatottsághoz, alvászavarhoz vezetnek.

2.2.3.3. Ecstasy, metamfetamin és egyéb amfetaminok használatának kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
Rendszeres használók csecsemőinél különböző születési rendellenességeket is megfigyeltek, úgymint szívrendellenesség, nyúlajak, szájpadlás deformitás, ám a kutatások egyelőre nem támasztották alá, hogy a droghasználat következményeiről lenne szó. A születésük előtt amfetaminhasználatnak kitett babáknál a születést követően megvonáshoz hasonló tüneteket, remegést, álmosságot, légzési problémákat figyeltek meg, a hosszútávú hatások azonban egyelőre nem ismertek, és a későbbi kilátások meghatározásához is több kutatásra van szükség.
Az alacsony születési súllyal született babáknál növekszik a tanulási és egyéb problémák kockázata, a kis fejkerülettel született babáknál ezen kockázatok aránya magasabb, mint a kis testsúllyal, de normális fejkerülettel született csecsemők esetében.

2.3. Hallucinogének

2.3.1. Marihuána
A marihuána az indiai kender nőivarú növényeinek csúcshajtása. A hasis a növény gyantájából készült, barnás színű, gyurmaszerű, vagy keményebb, csokoládéra emlékeztető anyag. A marihuánát és a hasist cigarettában, pipában elszívva használják. A hasis-olajat hasonlóképp a dohányra, cigarettára csepegtetve szívják el. Ritkábban süteménybe, vagy egyéb ételbe sütve megeszik. Hatására megváltozik az érzékelés, megszűnik a tér- és időérzet, eufória és nevetési kényszer léphet fel, csökken az agresszió, hallucinációk fordulhatnak elő.

2.3.1.1. Marihuána-használat a terhesség ideje alatt
A gyermeket akaró pároknak jó tudniuk, hogy a marihuána csökkentheti a termékenységet férfiakban és nőkben egyaránt, nehézzé téve így a teherbeesést.
A marihuána használata terhesség alatt nem növeli a szülészeti komplikációkat. Néhány tanulmány felveti, hogy a várandósság alatti marihuána használat lassíthatja a magzati növekedést, lerövidülhet a terhesség időtartama (esetleg növekedhet a koraszülés kockázata), leginkább azokban az esetekben, amikor a várandós nő rendszeresen használ marihuánát (6 vagy annál több alkalom/hét).
A terhes nők általi marihuána-használatról szóló tanulmányok kevéssé meggyőzőek, mert a marihuánát használók többsége gyakran más drogokat is használ, dohányzik, alkoholt fogyaszt. A kutatásokban megnövekedett kockázatként koraszülésekről és kis születési súlyú csecsemőkről számolnak be, de ezen kockázati tényezők az alkohol és dohányzás esetén is fennállnak. Egy várandós nő számára az a legjobb ajánlat, ha elhagyja vagy felfüggeszti a szer használatát, de ha ez nem sikerül, minimálisra csökkenti a használatot és a mennyiséget.

2.3.1.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
Rendszeres használat esetén az opiát típusú megvonási szindrómához hasonló, de gyenge tünetek figyelhetők meg. Finom remegés, kifejezett Moro-reflex, ingerlékenység, túlzott mértékű sírás.

2.3.1.3. Marihuána használat a szoptatás ideje alatt
Rendszeresen marihuánát használó és csecsemőjüket szoptató anyák 1 éves újszülöttjeinél csökkent motorikus mozgásokat figyeltek meg. A marihuána szívás - csakúgy mint a dohányzás - a füst miatt és az abban található káros anyagok miatt is káros a babára. Mivel kevés bizonyíték áll rendelkezésre a szer szoptatás körüli ártalmairól, alacsony mennyiség és alkalomszerű használat esetén valószínűleg jobb nem megfosztani a babát a szoptatás védelmet jelentő
előnyeitől.

2.3.1.4. Marihuána-használatnak kitett csecsemők rövid- és hosszútávú kilátásai
Csak korlátozott számú tanulmány követte a születést megelőzően marihuána-használatnak kitett gyermekek fejlődését egész gyermekkorukon át. Bár viselkedési problémákat illetően nem találtak megnövekedett kockázatot, és intelligencia - csökkenésről sem számoltak be, néhány tanulmány felveti, hogy ezeknél a gyermekeknél a figyelemképesség terén mutatkozhatnak eltérések, növekszik a maradandó tanulási és koncentrációs zavarok valószínűsége. Ezt azzal magyarázzák, hogy a kender pszichoaktív hatóanyagához hasonló, de a szervezetünkben termelődő hatóanyagok, az endogén kannabinoidok az embrionális fejlődésben nagy szerepet játszanak, mivel az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását szabályozzák a fejlődő agyban.

2.3.2. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin és egyéb hallucinogének
A hallucinogén szereket többnyire szájon át használják és a gyomorban szívódnak fel. A központi idegrendszerre hatva módosítják a tudatállapotot. Használójuk különböző látási, hallási, érzésbeli hallucinációkat él át, a valóságot torzultan érzékeli. Elsősorban ezek az élmények vezetnek a hallucinogén szerek fogyasztásához, s ezekben rejlik veszélyük is. A hatás alatt izgalmas, fantasztikus élmények is megjelenhetnek, de gyakran előfordul, hogy szorongásteli, félelmetes érzéseket él meg a használó. A hallucinogének hatása nagyon nagy mértékben függ a használó pillanatnyi lelki állapotától és a környezettől (kikkel, milyen helyen történik a használat). A szer bevételekor nem lehet előre kiszámítani, milyen hatást fog tapasztalni a használó.

2.3.2.1. PCP (angyalpor), LSD, Ketamin, és egyéb hallucinogének használata a terhesség idején
Nagyon kevés tanulmány áll rendelkezésre ezen anyagok várandósság alatti használatával kapcsolatban. Terhesség alatt LSD-t használó nők esetében születési rendellenességek előfordulásáról számolnak be egyes kutatások, de nem egyértelműen bizonyított, hogy a rendellenességek az LSD használata miatt alakultak ki. Mindenesetre az LSD állatkísérletekben kromoszómaelváltozást okozott, míg emberben végtag és szemészeti rendellenességeket idézhet
elő. PCP, illetve Ketamin használatnak kitett babáknál tanulási és viselkedésbeli zavarok léphetnek fel. A hallucinogének terhesség alatti használatával megnövekszik a vetélések kockázata.

2.3.2.2. PCP (angyalpor), Ketamin, LSD és egyéb hallucinogének használata szoptatás idején
Ezen drogok hatóanyagai bekerülnek az anyatejbe, súlyos egészségügyi problémákat idézhetnek elő az újszülöttnél. A hallucinogének szoptatás alatti használata még kis dózisban is ártalmas.

2.3.2.3. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
Az LSD és PCP használó anyák újszülöttjeinél is megfigyeltek megvonási tüneteket. Magas vérnyomás, letargia váltakozása remegéssel, táplálkozási problémák (rossz étvágy, rendellenes táplálkozási ritmus). Mivel gyakori a polytoxikománia, a tüneteket nehéz egy adott droghoz kötni.

2.3.3. Inhalánsok (festékek, ragasztószerek, higítók, lakkok, csavarlazító, propán-bután gáz - öngyújtó töltéshez használt- sprayek)
Ezeket az anyagokat többnyire inhalálják, azaz a gőzüket belélegzik. A sprayeket szájba fújva is használják. Néhány perctől egy óráig tart a hatás, amit ismételt inhalálással tartósabbá lehet tenni. Különböző mértékű tudatzavar állhat be, eufóriás hatással, változó észleléssel, hallucinációkkal. Ezt az állapotot aluszékonyság, bódultság követi. Amnézia is előfordulhat. Krónikus használatban a hallucinogén hatás elmúlik és az euforizáló hatás válik meghatározóvá, később ez is elmúlhat. Inhalánshasználat következtében szívműködési zavarok, májműködési zavarok, veseelégtelenség, és vérképzőszervek zavara jön létre, valamint súlyos agykárosodás gondolkodászavarral, mozgáskoordinációs zavarokkal, elbutulással.

2.3.3.1. Inhalánshasználat a terhesség ideje alatt
Az inhalánsok összetevői - bármely más szerhez hasonlóan - áthatolnak a placentán és a magzat vérkeringésébe jutnak. Az inhalánsok terhesség alatti használata vetéléshez, elégtelen magzati növekedéshez, koraszüléshez, légzési nehézségekhez, születési rendellenességek kialakulásához vezethet,
megnövekszik a fertőzések kockázata. A magzat oxigénhiányos állapotokat élhet át, melyek az agyfejlődésre lehetnek hatással. Az inhalánsoknak nagyon sok mérgező összetevője van, melyeknek meghatározó szerepe lehet az inhalánshasználó nők magzataiban kialakuló születési rendellenességek előfordulásában. Úgy tűnik, az inhalánshasználat az alkoholhoz hasonló deformitásokat (lásd a magzati alkoholszindrómánál!) okoz a babákban, ezért néhány tanulmány a magzati inhalánsszindróma elne - vezést javasolja használni.

2.3.3.2. Megvonási szindróma tünetei az újszülöttnél
A magzati korban - különösen a terhesség harmadik trimeszterében és közvetlenül születés előtt inhalánshasználatnak kitett csecsemőknél az anyai alkoholfogyasztás következtében létrejött magzati alkoholmegvonáshoz hasonló tünetek alakulhatnak ki.

2.3.3.3. Inhalánshasználat a szoptatás idején
A szoptatás ideje alatti inhalánshasználat kevéssé feltárt jelenség. Valószínű ugyan, hogy az inhalánsok legtöbb összetevője nem jut el az anyatejbe, a szoptatás ideje alatti inhalánshasználat nem biztonságos és nem ajánlott.

2.3.3.4. Inhalánshasználatnak kitett csecsemők rövid-és hosszútávú kilátásai
A magzati életben elszenvedett inhaláns hatás következtében megnövekedik a maradandó fejlődési rendellenességek kockázata (lásd a magzati alkoholszindrómánál!). A fejlődés, a tanulási- és a beszédkészség zavarai léphetnek fel a magzati oxigénhiányos és mérgezéses állapotok miatt.

Felhasznált és ajánlott irodalom
· Dr. Rácz József: Addiktológia - Tünettan és intervenciók (Semmelweis Egyetem, Budapest, 2004)
· Dr. Mihai Klára: Magzati alkoholszinróma (Országos Addiktológiai Intézet Kiskönyvtár sorozat 3.,
Háziorvosok addiktológiai alapképzése, szerk.: Dr. Sineger Eleonóra, Budapest, 2003.)
· Dr. Borsos Antal: Kábítószerfüggés terhességben (Perinatológus párbeszéd - Golden Book
Kiadó, Debrecen 2001)
· Dr. Alexy Miklós: A drogok újszülöttkori megvonási tünetei (Perinatológus párbeszéd -
Golden Book Kiadó, Debrecen 2001)
· Dr. Rigó Péter: Terhes drogok - Drogos terhesek (Drogokról… Tudni lehet - érdemes - kell
Drog Stop Budapest Egyesület. Budapest. 2000)
· Dr. Kovács Zoltán: Magzati drogmegvonási tünetegyüttes (Országos Addiktológiai Intézet
Kiskönyvtár sorozat 3., Háziorvosok addiktológiai alapképzése, szerk.: Dr. Sineger Eleonóra,
Budapest, 2003.)
·
http://www.necc.hu/dac
· http://www.health.gov.nl.ca/health/
· http://www.druginfo.adf.org.au
· http://www.thewomens.org.au
· http://www.emedicine.com/
· http://www.americanpregnancy.org
· http://www.acde.org/
· http://www.marchofdimes.com
· http://www.breastfeedingbasics.com
· http://www.nutritionalphabet.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése